A nyolcadik hónap
2004. dec. 4. Nagy nap a mai! Már hónapok óta kegyetlenül rágcsálok mindent, és képzeljétek, ma kibújt az első fogam! Anyu úgy vette észre, hogy megharaptam az ujját. Aztán hazajött apu, és anyuval egyfolytában a szájamba akartak bekukucsálni. Én meg dugdosom előlük a kis rizskásámat.
2004. dec. 5. Hű, ma egész nap tekeregtünk! Szüleimmel a Mikulás csomagjait elvittük az ismerősökhöz, persze össze is gyűjtöttük az ajándékokat, amiket nekünk szánt a jószívű Miki.
2004. dec. 6. Képzeljétek, a Miki a főtérre is eljött! Dani barátommal meg akartuk lesni, de már csak annyit láttunk, hogy a Mikulás fénybe borította a legszebb fenyőt.
2004. dec. 16. Mostanában szeretek a földön mászkálni. Felfedeztem a kábelokat és rángatom őket, húzigálom a fiókokat, püfölöm a parkettát bármivel, ami a kezembe kerül. Na és mászok, igaz még csak hátrafele sikerül. Mostanában egyre többet mondom, hogy tátá, persze apu ilyenkor úszik a boldogságban. Valahányszor anyu beleültet az ágyamba, mindig felállok, és kandikálok kifele, lesem széles mosollyal, mit működik anyu. És jól figyeljetek:MA KIBÚJT A 2. FOGAM!!!
2004. dec. 19. Sajnos folyik az orrom, és mára picit köhögni kezdtem. Pötyike néni átjött hozzánk, és megállapította, hogy piros a torkom, orrcseppet és szirupot kapok. Nappal nincs baj, de éjjelente 20-szor is felsírok. Sajnos az étvágyam is elment, anyu kétségbeesésében éjjelente többször is megszoptat.
2004.dec. 24. Éjjel ritkábban ébredek, az orrom már nem folyik annyira,az étvágyam lassan visszajött, de még köhögök. Ráadásul anyu is lebetegedett. No de ma megjött az angyal, elfeledtük a betegséget, pláne én, amikor megpillantottam a piros díszekbe öltözött karácsonyfát! Alig tudtam betelni a látvánnyal, kezem-lábam járt, nevettem, szóval kiköveteltem, hogy egész este a fa közelében lehessek, cibálhassam és kóstolhassam a gömböket.
2004. dec. 25. Ma meglátogattak a marosi keresztszüleim, jól elszórakoztunk együtt.
2004. dec.27. Egy picit még mindig köhögök, Pötyike néni más gyógyszert írt fel. Ma nagyon meleg, napsütéses idő volt, mintha tavaszodna, így végre két hét szobafogság után anyu kivitt sétálni. Éjjel nagyon jól aludtam, reggel 7-kor ébredtem fel.
2004. dec. 31. Eddig anyu nem nagyon engedte, hogy az ujjaiba kapaszkodva sétáljak, félt, hogy túl korai lenne még nekem. Ma bebizonyítottam neki, hogy igenis elég erős vagyok, így délelőtt sokat sétáltunk a lakásban. Az év utolsó napján nagyot sétáltunk szüleimmel, aztán együtt ünnepeltük a Szilvesztert. Érdekes módon a tűzijáték durranásaira nem ébredtem fel, csak 2005-ben sírtam fel, hogy szeretnék én is újévet köszönteni.
2005. jan. 2. Szentgyörgyön tekeregtünk, sokat sétáltam a parkban.
0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Home