Egy mozgalmas vasárnap

2006. febr. 12. Ma ismét nagyon aktív vagyok. Máris gépeltem néhány sort ilyen elmélyülten. Nagyon élvezem, hogy ha megnyomok egy billentyűt, megjelenik egy jel a képernyőn. Szüleim figyelik, mekkora érdeklődéssel bütykölök: nyomogatom a billentyűket, aztán gyorsan felpillantok a monitorra, hogy meglessem az eredményt.



Mi tagadás, nagyon elégedetten szemléltem munkám gyümölcsét. Sajnos anya és apa egy-kettőre leparancsoltak a forgószékről.



No de sebaj, gyorsan megvigasztalódtam a maciöltöztetővel (ezt is az Ádám anyukájától kaptam). Olyan muris ez a maci, rengeteg ruhája van, és hol nevet, hol sír, hol mérges. Igaz, a ruhákat nem mindig egyeztetem jól, előfordul, hogy a téli felsőhöz papucs kerül a lábakra, de szüleim szerint így is ügyes vagyok.



Ebéd után ellátogattunk dédihez, aki nagyon örült nekem. Persze nagy érdeklődéssel figyeltem mindent, itt épp egy családi fotográfia-csoportot nézegetek, és magyarázom apának, hogy az ott anyuka és apa (valójában mami és tati van a képen).



Aztán déditől elmentünk Csabiékhoz. Persze ott is feltaláltam magam, nézelődtem, rámoltam, rohangáltam, kissé szemtelenül kiszolgáltam magam mindennnel. Kati megkínált fini pudingos, gyümölcsös, tejszínhabos nyamival, naná, hogy nem mondtam nemet! Estére totál kütöttem magam, ugyanis ma kihagytam a délutáni alvást. 9 körül már kezdtem naaaaaaaagyon hisztis lenni, semmi sem tetszett. Hazaérve félálomban megittam a tejecskémet, anya közben lecserélte a pelust, rám adta a pizsit. Ilyen gyorsan talán soha nem aludtam el.